0000000000000000000000000000000000000001
000000000001
0000000001
000000001
00000001
000001
00001
0001
001
002
0319
0320
0423
_mg_1694
img_56321
iskola
k_p_013
p1000892
p1000903
ter
ys2f0208

könyvkatalógus

Februártól elérhető a Komádi Városi Könyvtár könyvkatalógusa a honlapon, az alábbi linkre kattintva.

<<<<<

A Komádi TV-torony


A komádi Tv torony 1968-ban épült, hivatalos magassága 185,5 méter. Magyarország egyik legmagasabb vasbeton szerkezetű épülete. A torony alapja 5 méteres mélységű, 21,5 méter sugarú betonlap, ami az egész szerkezet stabilitását biztosítja.

A torony jelenleg analóg földfelszíni sugárzással 3 analóg tévéműsort, és 5 sztereó rádióműsort biztosít. A digitális sugárzásra való átállást 2010-re tervezik. Néhány betelepülő rádiórendszer és mobilszolgáltató (Vodafone, Pannon) is helyet kapott a toronyban.

Az adóteremben nagyon jó minőségű amerikai és japán gyártmányú adóberendezés található. A kezelőteremben történik a monitorozás, ahol szükség esetén bele lehet avatkozni a műsorszórásba. Lefedettséget Hajdú-Bihar, Békés, Jász-Nagykun-Szolnok megye keleti részén biztosít.

Az MSZMP PB. 1965. áprilisában hozott olyan határozatot, hogy a Tiszántúl még be nem sugárzott területén a Magyar Televízió 1-es műsorának biztosítására tévéállomást kell létesíteni, amelynek helyszíne a Karcag, Püspökladány, Békéscsaba háromszögben legyen. A tévéállomás létesítésével egy időben az adóhoz szükséges modulációs vonalat is ki kellett építeni.

A leendő telephely kiválasztását különböző helyszíni mérések, egyéb előírt szempontok alapján a Posta Rádió- és Televízió Műszaki Igazgatósága munkatársai végezték 1965-ben, s így esett a választás Komádira. A település szélén, a Furtai út mellett, az ún. Heréskertben, a cigánytelep közvetlen szomszédságában kezdték el az adóállomás építését, 1966-ban. E terület tulajdonosa ekkor a Petőfi tsz. volt, amelynek tulajdonából mintegy 4 holdnyi kiváló minőségű termőföldet az állam kisajátított, s nem zavarták meg a szomszédos téglagyár munkáját, működését.

Számos tervező és kivitelező vállalat kapcsolódott be a munkavégzésbe, amely központi, kiemelt beruházás volt. Az építkezés tervének elkészítéséhez több alkalommal helyszíni bejárást végeztek, illetve adatfelvételi jegyzőkönyvet készítettek ’66. május 3-án és június 4-én. A generáltervező a Postatervező Iroda, az antennatartó tornyot a Mélyépterv, illetve az Uvaterv tervezte.

A beruházás megvalósításának tervezett sorrendje az alábbi volt: a munkát a torony alapozásával kezdték, majd ehhez kapcsolódva az adóépületi nyaktag és lakóépület alapozását is el kell végezni a talajvízszint süllyesztés miatt. Az alapozási munkák elvégzése után a toronytörzs építése, a lakó- és adóépület, valamint a nyaktag építése, majd ezt követheti a tervezett építmény, a műtárgy megépítése. Az építéshez szükséges víz biztosítására 130 m-es mélységbe fúrt kút szolgált, amelynek vízhozama 150 liter/perc.

A toronytörzs csúszózsaluzási technológiával folyamatosan készült, fokozott biztonsági körülmények és nagy szervezés mellett, erre jellemző, hogy nagy teljesítményű tartalék betonkeverő gépeket is készenlétbe állítottak. A törzs szűkítését automatikusan végezték, az élet- és vagyonvédelem érdekében a villámhárító a toronnyal folyamatosan épült, így védve az ott dolgozókat. E munkák kivitelezője a 31. sz. Állami Építőipari Vállalat volt, míg az adó, a nyaktag, a lakóépület kivitelezését a Hajdú-Bihar Megyei ÁÉV végezte. Az épület a toronyépítéssel egyidőben épült, ezzel is lerövidítve a kivitelezési időt. Különös gondot fordítottak a munkavédelmi előírásokra is, így többek között a torony csúszózsaluzatos része alá védőtetőt létesítettek. Az épületek 1967. év végére elkészültek.
 



antennacsere 2010

 

Az építkezésen résztvevők közül többen helybeliek voltak, akik később az Állomás dolgozói lettek. Az építés egész folyamatában jelentős segítséget nyújtottak a megye és a község tanácsi, mozgalmi szervei, a gazdasági egységek.

1968 elején az építkezés előrehaladását követően megkezdődött a műszaki telepítés előkészítése, az állomási személyzet toborzása, megszervezése. A TV Állomás vezetésére Südy (Szabadfi) Endre kapott megbízást, aki korábban a tokaji Állomás csoportvezetője volt, ugyancsak Tokajból érkezett Tóth Imre is, aki később a kékesi Állomás vezetője lett. Ezen szakemberek kiváló elméleti és gyakorlati ismeretekkel rendelkeztek, rájuk várt az új dolgozók betanítása, akik többsége életében először látott adótelepítést, adóberendezést és halvány fogalma sem volt az adótechnikáról, de műszaki érdeklődésük átsegítette őket a kezdeti nehézségeken.

A dolgozók bekapcsolódtak az adótelepítésbe, ezzel is elősegítve az Elektromechanikai Vállalat munkáját, akik a 4/08 kW-os ÉMV adó telepítését végezték, valamint a mikrohullámú lánc szerelését végző Finommechanikai Vállalatnak is. Így a dolgozók közvetlenül megismerték a berendezéseket, ezzel elősegítették, meggyorsították a műszaki átadást is.

Az Igazgatóság Szentes TV Állomás vezetőjét, Kontor Lajost bízta meg a telepítés irányításával, az Állomás megindításával kapcsolatos adminisztrációs teendők irányításával, személyek toborzásával és alkalmazásával, és az összes szükséges technikai feladatok ellátásával, így a szerszámok, berendezések, alkatrészek, az étkeztetés biztosításával. E munkában segítette őt Szántó Imre is. A szolgálat megszervezésével egyidőben 1968. Május 1-től Tokajról Komádiba helyezték Juhász Péter polgári fegyveres törzsőrmestert, megbízták a törzsparancsnoki feladatokkal, az őrség megszervezésével, amelyet május 30-ra végrehajtott, 5 fő került állományba.

Az épület elkészült, burkolása igen tetszetős volt, de a talaj nedvessége hamarosan megjelenik a falazaton, salétromosodik, ezért már 1970-ben jelentkezik a karbantartási igény.